2007. augusztus 7., kedd

HSG azaz petevezeték átfújás

Már egy jó ideje el voltunk foglalva a babaprojekt-el, amikor is egy barátnőmtől hallottam, hogy volt egy kisebb nőgyógyászati műtéte. Elmesélése alapján nem tűnt valami kellemesnek, így hát sutban vágtam az információt.
Talán a türelmetlenség, talán a kíváncsiság miatt nem vártuk ki az 1 év próbálkozási időt és elmentünk az akkori nőgyógyászomhoz, hogy meg kellene nézni, hogy mi lehet a hiba oka. A vizsgálat szerint szervi bajom nem volt, de javasolta a HSG-t, azaz a petevezeték átfújást. Később megtudtam, hogy ez az az eljárás, amit a barátnőmön is elvégeztem. Kissé beparáztam, de gondoltam ha ez kell, akkor vágjunk bele.
A közel egy napos elfoglaltság kellemesen indult a kórházban, ugyanis előmelegítették a petefészkeimet, illetve a egész kismedencét. Na most ez nem azt jelenti, hogy beraktak egy embernagyságú mikróba, hanem valamilyen masinával kellemesen előkészítették a szerveket a beavatkozásra. Ezután jött a kellemetlen része a dolognak. Egy műtős fiú eltoligált a műtőig. Szerintem az ember már itt beparázik, ahogy meglátja azt a sok sok fém dolgot meg a lámpákat. Itt kaptam egy érzéstelenítő injekciót, de nem ám kívülről, hanem belülre. Na ezt senkinek sem kívánom...Azután pedig behelyeztek 1-1 katétert a pete vezetékekbe. Ezután áttoltak egy másik épületbe egy alagsori, hol van lámpa, hol nincs folyosón keresztül a röntgenbe. Kissé ijesztő volt, de nekem akkor már mindegy volt. Szóval a történtekhez képes aránylag kellemes meglepetés volt, amikor a kontraszt anyagot bevezették, mert azt csak kis mértékben éreztem, ellentétben a barátnőm elmesélésével, aki úgy érezte, mintha szét akarna robbanni a hasa. Nekem hál istennek nem volt annyira vészes a helyzet, nem voltak annyira elzáródva a petevezetékek. Még némi kellemetlenség várt, amikor elment az érzéstelenítés hatása, olyan volt mintha erősebb menstruációs görcseim lettek volna. De hál istennek ezek is elmúltak, úgyhogy a záró jelentés után már mehettem is haza.
A tanulság számomra az volt, hogy nem vagyunk egyformák. Mindenkinek máskor és máshol jó vagy rossz. Bár aggyal tudom, de még a gyakorlatban csak tanulgatom, hogy mindenkinek egyéni a sorsa és a dolgok akkor és úgy alakulnak, ahogy azoknak alakulniuk kell....

Nincsenek megjegyzések: